Nyári gumi: kérdések, válaszok

Forrás: Profik
Szerző: Dóra Tamás
Dátum: 2011-03-16

A tél elmúltával nem csupán a szervezetünk, a házunk, a kertünk, hanem az autónk is igényli a törődést, a karbantartást és a szükséges idényfeladatok ellátását. Egy autósnak a tavaszi nagytakarításon kívül a gumicserére is figyelmet kell fordítania.

Fontos az autó szezonális ápolása: sok bosszúságtól és felesleges költségtől kímélheti meg magát, aki karbantartja autóját. A hosszú tél után az autó különösen igényli az ápolást. Ehhez tartozik az autó alapos tisztítása, és a károk felülvizsgálata. A hó és jég ellen használt só, valamint a kavics az utóbbi hónapokban megviselte az autó fényezését. Ezért fontos lenne minél előbb elmenni az autómosóba. Ne spóroljon az előmosáson, így ugyanis a szennyeződések nem karcolják össze az autót. Amennyiben a mosás után kiderülnek a fényezésben keletkezett károk, érdemes azonnal kijavítani, mert elkerülheti a későbbi drága javítást. Ha az ablaktörlő lapát dörzsöli az üveget, ajánlott újra cserélni.

Különösen nagy figyelmet igényelnek a fényszórók. A biztonság érdekében mindenképpen ellenőrizze, megfelelően működik-e, így elkerülheti a felesleges bosszankodást egy közúti ellenőrzés során. Sokan nem tudják, hogy a motortérben is okozhat gondot a fagyos idő. Gőzzel tisztítsa meg a motort az olajtól és egyéb szennyeződésektől. Az érzékeny elektromos és elektronikus berendezések miatt érdemes ezt a műveletet szakemberre bíznia. Egyúttal pedig érdemes mindjárt a motorolajat és a hűtőfolyadékot is ellenőrizni.

Ezután az utastér és a csomagtér következik. A téli csapadék elsősorban a szőnyegen, valamint az üléseken hagy nyomot. Nem árt, ha kiszellőzteti ezeket. A szélvédőt ablaktisztítóval töröljük át kívül-belül egyaránt. Fontos továbbá, hogy az autóból távolítsa el a ballasztot, a felesleges tárgyakat, így helyet és üzemanyagot is spórolhat.

Mikor cserélje le a téli gumikat?

Amint a nappali hőmérséklet tartósan 10 fok fölé megy (március vége, április eleje), érdemes időpontot egyeztetni egy gumis műhelyben, hogy elkerüljük a sorban állást. Csere előtt fontos a nyári abroncs bordázatát ellenőrizni. A jogszabályok szerint 1,6 milliméter alatt cserélni kell, a szakértők azonban azt tanácsolják, hogy már 3 milliméter (téli guminál 4) alatt érdemes ezt megtenni. A leszerelt téli gumit hűvös, száraz, sötét helyen ajánlott tárolni.

Első vagy hátsó tengelyre szereljük a jobb gumikat?

A mélyebb profilú gumikat a hátsó tengelyre kell felszerelni - legalábbis ezt látszik igazolni a német (ADAC) és az osztrák autóklub (ÖAMTC) közös tesztje. A legfőbb érv elsősorban a nagyobb menetstabilitás, ez különösen szükséghelyzetekben és vizes útburkolaton bizonyult kifizetődőnek. A jármű nem sodródik ki olyan könnyen fékezéskor és sávváltáskor. Ez különösen érvényes olyan járművekre, melyek nincsenek felszerelve elektronikus menetstabilizálóval (ESP). További részletek, videók az Autómenedzser.hu cikkében.

Hogyan tároljuk a lecserélt gumit?

A nedvesség, a meleg és a napsugárzás különösen ártalmas, éppen ezért hűvös, száraz és sötét helyen tárolja a gumikat. A komplett kerekeket (gumi felnivel) fektetve, egymáson tároljuk. A gumikat tartsuk távol a vegyszerektől, kenő- és üzemanyagoktól. Mivel a nem használt gumik hat hónap elteltével veszítenek a levegőnyomásból, tanácsos a keréknyomást 0,5 barral növelni. Ez azonban nem jelenti, azt, hogy a következő montírozásnál nem kell újra ellenőriznünk a keréknyomást. A felni nélküli téli gumikat állítva tároljuk, és a nyári hónapokban többször forgassuk meg, ezzel megelőzhetjük a gumik deformálódását. Ha nincs hova tennünk a gumikat, a gumis műhelyek csekély díjért gondoskodnak a szakszerű tárolásról.

Megéri-e négyévszakos gumit használni?

A kis- és kompaktautókra jó alternatíva lehet a téli gumik helyett a négyévszakos gumi - derült ki az Európai Autóklub (ACE) és a német műszaki vizsgaközpont (GTÜ) közös tavalyi tesztjéből, elsősorban azok számára, akik csak városi vagy város környéki területeken autóznak. További részletek az Autómenedzser.hu cikkében.

Szabad olcsó kínai gumit venni?

Az olcsó gumikkal a rizikó is velünk utazik, 5-6 ezer forint megtakarításával akár 40 méterrel hosszabb fékúttal kell számolni. Az ADAC 2010-es tesztje ismét felhívta a figyelmet a kínai gumik veszélyességére. Aki a gumivásárlásnál túlzottan az alacsony árra figyel, rázós helyzetben, vizes úton 70 százalékkal hosszabb fékutat kockáztat és ezzel együtt a balesetveszélyt is növeli.

Az elmúlt évben az ADAC német autóklub 136 ezer esetben vizsgált meg gumidefektet. A károk nagy része elkerülhető lett volna, ha a vezetők betartják az alapvető szabályokat. Az ADAC tippeket ad arra, hogy autógumija sokáig épp maradjon.

Terhelés:

Vigyázzon arra, hogy ne terhelje túl az abroncsokat. A terhelés, az alacsony nyomás, a nagy sebesség, a magas hőmérséklet különösen károsítja a gumikat. Rendszeresen ellenőrizze a gumik nyomását.

Padka:

Figyeljen arra, hogy parkolásnál ne menjen rá gyorsan a padkára, ez ugyanis szintén károsíthatja a gumikat, ám ezt gyakran nem lehet észlelni, csak akkor, amikor esetleg már nagy a baj. A legjobb, ha lassan parkol, és ha szükséges akkor nagyon óvatosan megy fel a padkára. Fontos, hogy a teljes gumi rajtalegyen a padkán. Ha padka mellett parkol, kerülje a gumi benyomódását, mindig az utcakő előtt álljon meg. Sokszor csak utólag, kiszálláskor látja az ember, hogy hozzáér a gumi a kőhöz, ilyenkor ne legyen rest, sokszor a kézifék kiengedésével megoldható a probléma.

Tárolás:

A nedvesség, a meleg és a napsugárzás különösen ártalmas, éppen ezért hűvös, száraz és sötét helyen tárolja a gumikat.

Nyomás:

Az alacsony guminyomás miatt hamar felmelegszik az abroncs, ez pedig szintén jelentősen roncsolja a kereket. Ha lehet, kéthetente vizsgálja át a nyomást, ha szükséges akkor pedig korrigálja azt. Tévhit, hogy télen érdemes kicsit laposabb gumival közlekedni, a tapadás miatt. Ellenkezőleg, télen minden gumiban érezhetően csökken a nyomás, ezért gyakrabban kell utána fújni.

Barázda:

Az autóklub ajánlata szerint az ideális nyári guminál, 2,5 milliméter, a téliguminál pedig 4 milliméter a barázdák mélysége. Ettől kisebb mélységű barázdák esetén a jármű nem tapad megfelelően az úthoz. Fontos, hogy mind a négy gumi közel azonos állapotban legyen.

Károk:

Amennyiben üvegszilánk, vagy egy csavar repedést okoz az abroncsban, az komoly veszélyt jelenthet, hiszen ezen keresztül nedvesség, víz juthat a gumiba, és így azt belülről roncsolja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen átvizsgálja, esetleg szakemberrel átvizsgáltassa az abroncsokat.

Elöregedés:

Az ADAC szerint a nyolc évnél idősebb abroncsokat már nem szabadna használni. A téligumik általában jobban igénybe vannak véve, mint a nyáriak. A téligumiknál különösen fontos, hogy alacsonyabb sebességgel közlekedjünk. Amennyiben mégis bekövetkezik a defekt, az ADAC szakemberei azt tanácsolják, hogy erősen tartsa meg a kormányt, lassan csökkentse a sebességet, és a jobboldalon próbálja meg leállítani az autót.

Veszélyes vízátfolyások - hogyan viselkedjünk?

A hazai utakon gyakori az úthiba, a nyomvályú, a kátyú. Az évszak sajátosságainak megfelelően a víz és latyak megjelenése ezeken a felületeken tovább bonyolítja a helyzetet. Vezetéstechnikai tanácsok esős napokra.

A víz sok esetben szinte láthatatlanná teszi az úthibákat, feltölti a réseket. Csak az tudja, mi vár rá pontosan, aki nap mint nap használja azt az útszakaszt. Mit tehetünk, ha nincs kellő helyismeretünk? Figyeljük a gyanakvásra okot adó jeleket. Például, ha nagyobb vízfelületet látunk magunk előtt, igyekezzünk kikerülni, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor óvatosan válasszuk meg a sebességünket, hiszen nem tudhatjuk pontosan, mi fogad minket a víz alatt. Ha nagyobb sebességgel megyünk bele egy kátyúba, igen könnyen végzetes sérülést szenvedhet a gumink, de akár a felnink is. Ha ez bekövetkezne, mindenkép készítsünk fotót az eseményről, mert így talán könnyebb kártérítési igénnyel élni a helyi közútkezelőknél.

Ha nagyobb sebességgel érkezünk bele a tócsába, mint ahogyan a gumink képes lenne elvezetni maga alól a vizet, akkor autónk "felúszik", és szembesülnünk kell az úgynevezett aquaplaning hatással: vékony filmréteg keletkezik a gumik és az útburkolat között, kerekünk nincs kapcsolatban az úttal, megszűnt a tapadás, így aztán nem képes erő átadására. Autónk irányíthatatlanná válik. Ilyenkor a legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha pánikba esve elkezdjük a kormányt jobbra-balra mozgatni, fogást keresve. Ha a menetiránytól eltérően kapaszkodik meg az autónk, elkerülhetetlen, hogy abban az irányban kicsapódjon a sávból, ami jelentheti az útszéli árkot vagy a szembejövő sávot is. Ez a jelenség leginkább a nyomvályúknál jelentkezik.

A helyes megoldás, ha ilyenkor erősebben megfogjuk a kormányt, és elvesszük lábunkat a gázról. A gázelvétel hatására az autónk bólintó mozgást végez, vagyis az eleje egy kicsit lesüllyed, így nagyobb terhelés kerül az első tengelyre. A nagyobb terhelés egyben nagyobb vízkiszorítást is eredményez. Ugyanide vezet a gázelvétel másik következménye, a csökkenő sebesség hatása is.

A nyomvályúkban, kátyúkban vagy más módon felgyülemlett víz nemcsak akkor jelent veszélyt, ha mi magunk hajtunk bele, hanem akkor is, ha egy mellettünk közlekedő másik jármű, amely nagy mennyiségű vizet locsol ránk. Ezért figyelnünk kell, hogy a szembe jövő sávban hol látunk tócsát, és előre kalkulálni a lehetőséggel, hogy egyszerre érünk a veszélyzónába: ekkor néhány másodpercre teljesen elveheti kilátásunkat a szélvédőre fröccsent nagy mennyiségű víz. Ez akkor okoz igazi meglepetést, ha a két sávot betonterelő korlát választja el egymástól, és nem látjuk, mi van a másik oldalon. Így igazi traumaként hat a sok víz a szélvédőnkön. Budapest környékén több ilyen helyet is tudnék említeni, némelyik ráadásul ívelt útszakaszon található. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint a hidegvérünket megőrizve, ez előző pillanatban látott kép alapján tartjuk az irányt az íven. Semmiképp ne ugorjunk bele a fékbe, vagy rántsuk el a kormányt ijedtünkben.

Mivel az időjósok az idei télre több havat prognosztizálnak, mint amennyihez tavaly volt szerencsénk, szinte biztos, hogy több lesz a latyak az utakon. Ez alattomosan, a másodperc törtrésze alatt változtathatja meg jelentősen a tapadási értéket a kerekeink alatt. Amikor a kitaposott nyomvonalon már csak vizes az út, ha kimozdulunk a vékony kerékjáratból, máris gyenge tapadással kell szembesülnünk. Veszélyessé válhat a sávváltás, az előzés, a kanyarodás. A probléma leginkább abban a pillanatban jelentkezik, amikor a hátsó kerekünk halad át a latyakos sávon: a tapadás hiánya stabilitásvesztéshez és megpördüléshez vezethet. Ilyenkor jó, ha gondolatban előre felkészülünk a gyors ellenkormányzás, tehát a korrigálás szükségességére. Ahhoz, hogy ezt megfelelő ütemben és mértékben tudjuk megtenni, elengedhetetlen a jó időben történő érzékelést lehetővé tevő megfelelő üléspozíció és a "3 óra-9 óra" kormányfogás, ami a gyors reakcióhoz kell, ahogyan erről már bővebben írtam előző cikkeimben. Sokat segíthet a helyzeten, ha a latyakon határozottan, a legrövidebb út megválasztásával hajtunk át, s ha mozdulataink finomak és átgondoltak. Kormányfogásunk lágy és puha, semmiképp nem szorító, kapaszkodó jellegű, így a lehető legtöbb információt kaphatjuk meg a kormányon keresztül. Tartózkodjunk a hirtelen, ideges mozdulatoktól.

Mindent egybevetve ezek a helyzetek sem veszélyesebbek a száraz nyári úton fellépő szituációknál, ha tudjuk, minek mi a következménye, mindvégig megőrizzük a hidegvérünket és ezek fényében előrelátóan irányítjuk autónkat.

Mennyit lehet spórolni a zöld abronccsal?

A gyártók különleges anyagokkal és intelligens abroncsszerkezettel próbálják csökkenteni a gördülési ellenállást. Elszaporodtak az úgynevezett zöld gumiabroncsok, számos márka gyárt ilyent. Az egyik német szakújság tesztjéből kiderült, hogy ha nem is mindegyik ökocimkével jelölt modell, de azért némelyik prémium gumi valóban csökkentheti a fogyasztást. Az egyik gyártónál száz kilométerenként 0,3 decis megtakarítást mértek, ami 40 ezer kilométeres futás esetén közel 50 ezer forint és 280 kilogramm szén-dioxid megtakarítását jelenti. Pont annyit, mint amennyibe egy prémium gumi kerül, igaz maga az abroncs kétszer drágább, mint egy középkategóriás márka nem zöld terméke.

Milyen hatással van a guminyomás a gumi élettartamára?

Ha a gumiban az előírt nyomás tartósan fél barral kevesebb, annak már hatása van a futófelület élettartamára, 20 százalékkal is lerövidítheti. Amennyiben a különbség eléri az egy bart vagy annál is nagyobb, az már az üzemanyag-fogyasztás jelentős emelkedéséhez vezet és a megváltozott úttartás, a rosszabb fékezési tulajdonságok miatt a közlekedők biztonságát is veszélyezteti. Az egyik nagy gumigyártó tavalyi akciójából kiderült, hogy hat vidéki nagyvárosban mért járművek negyedén egyetlen helyes nyomásértékkel futó abroncs sem volt, 40,6 százalékukon pedig mértek legalább egy, a veszélyes tartományhoz tartozó nyomásértéket. A vizsgált járművek 27,5 százalékának volt mind a kerekén helyes nyomásértékű abroncs. A vizsgált több mint ötezer abroncsból összesen 107-nek volt 2 mm alatti mintázati mélysége (a jogi szabályozás 1,6 mm-t ír elő). A kora nyári melegben az összes vizsgált abroncs 15,9 százaléka téli gumi volt, prémium márkáknál ez az arány alacsonyabb, 9,9 százalék, míg a harmadik vonalbeli, olcsó márkáknál 22,9 százalék volt.

Mit kell tudni a pótkerékről?

A pótkerék az ötödik kerék az autóban, ennek megfelelően mostohán bánunk vele. Vajon elég levegő van benne, ugyanolyan méretű, mint a többi kerék, nyári vagy téli gumit kell helyettesítenie, vagy éppen már olyan öreg, hogy használhatatlan? E kérdésekre legtöbbször akkor kapunk választ, amikor egy konkrét defekttel állunk szemben. Ha nyaraláskor durran ki a kerék, legtöbbször az összes csomagot ki kell pakolni az utóból, hogy hozzáférjünk a pótkerékhez. Manapság már alternatív megoldások is léteznek. Modern defektészlelő rendszereket és gumikat lehet kapni, melyek elfogadható menettulajdonságokkal rendelkeznek, így akár a pótkerékre már nincs is szükség. Mégis néhány szabályt be kell tartani ezek használatakor.

Mire jó a defektjavító szett?

Egyre több új autóban találunk pótkerék helyett gumijavító-felszerelést. Ebben legtöbbször folyékony gumikeverék és egy kompresszor található, az utóbbit a szivargyújtóra kell rákötni. A tömítőanyagot a szelepen keresztül töltjük bele a gumiba, a kompresszor a végén eloszlatja az anyagot a kerékben és a végén még levegőt is fúj bele. Nagy előnye, hogy alig van súlya.



Míg egy pótkerék akár húsz kilós is, vagy több is lehet, addig egy ilyen felszerelés alig nyom két kilogrammot. A TÜV Süd számításai szerint, aki lemond a pótkerékről, akár 0,2 liter üzemanyagot spórolhat 100 kilométerenként és még a környezetet is kíméli.

Mit tud a defekttűrő abroncs?

Néhány autót már gyárilag defektmentes gumikkal látnak el. Ezek megerősített oldalfalakkal rendelkeznek és arra is alkalmasak, hogy a kerekekben szükséges légnyomás nélkül is elérjük legalább a következő szerelőműhelyt.



A runflat gumikkal defekt esetén maximum 80 kilométer/órás sebességgel folytatni tudjuk az utunkat és legfeljebb 150 kilométer távolságot mehetünk velük. Az autópiacon több defekttűrő megoldás is ismert. Az egyikben az abroncs középfalát egy acéllemez merevíti. Defekt esetén a lemez megtartja az autót, és 90 kilométer/órás sebességgel még legalább száz kilométert lehet közlekedni. Kisebb, 5 milliméter alatti sérülésekre lehet jó az a fajta abroncs, amelynek a belsejét egyfajta ragacsos anyaggal kezelik, ami azonnal elzárja a beáramló levegő útját.

Mit tegyen a kopott, öreg gumival?

A túl alacsony profilú, illetve túl öreg gumiknál gondoskodjunk a szakszerű megsemmisítésükről vagy elszállításukról. Azt, hogy mikor gyártották a gumit, a DOT-szám árulja el nekünk a gumi peremén. A 3907 például azt jelzi, hogy az abroncsot 2007 39. hetében gyártották. Ha a gumi öregebb, mint 6-8 év (függetlenül a futott kilométerektől), vagy a profilmélysége épphogy csak eléri az előírt értékhatárt, nem érdemes megtartani. Adjuk át egy kereskedőnek, aki gondoskodik a gumik szakszerű megsemmisítéséről.